görög egyházművészet Magyarországon: A mo-i görög diaszpóra (→görög kereskedők) tárgyi emlékei a keleti keresztény egyhműv-nek a Bizánc eleste (1453) utáni posztbizánci szakaszába tartoznak. - 2 csoportra oszthatók: 1. a diaszpóra által importált tárgyak. A hódító tör-ök nyomában Mo-on megjelenő gör-ök és elgörögösödött makedóniai cincárok, a makedovlahok tranzitkereskedelemmel foglalkoztak, s balkáni útjaikról számos egyházműv. tárgyat, főként →ikonokat hoztak magukkal. Kiemelkedik közülük a komáromi tp-ban lévő Szentlélek eljövetele (1650. u.) és a Krisztus mennybemenetele (17. sz. vége) a krétai ikonfestő isk-ból. 1774: a gör-ök végleg letelepedtek Mo-on, s ezután is hozattak maguknak elsősorban kicsi, hordozható házioltárokat, →triptichonokat (hódmezővásárhelyi tp-uk, 1730 k.; jászberényi múz., 1780 k.). - 2. Mo-on készült egyhműv. tárgyak. A mo-i gör-ök részben gör. származású és iskolázottságú mesterekkel, makedóniaiakkal dolgoztattak, részben más nemzetiségű ortodox, esetleg nem ort. mestereknek is adtak megbízást. A 18. sz. elején alkotó zografok, 'ikonfestők', Mitrofan és Georgiosz és a gyöngyösi gör. tp. alapképeinek névtelen mestere az athoszi és krétai ikonfestő műhelyek hatása alatt dolgoztak. 1765: makedóniai cincárokból és szerbekből álló freskófestő csop. érkezett Moszchopoliszból (az Ohridi-tó mellett, Albánia, 1995: Voszkopoje) a ráckevei ort. tp. kifestésére. Vezetőjük, Theodorosz Szémo nevét az egyhközs-gel kötött szerződésen gör-ül írta alá. A megbízást minden bizonnyal honfitársaik, a Moszchopolisz környékéről származó, Ráckevén élő cincárok közvetítésével kapták, s az egyik mellékkpnát a gör-ök számára festették ki, s látták el gör. feliratokkal. Bár képeiken kimutatható a korabeli velencei barokk műv. hatása, stílusuk erősen őrzi a hagyományokat. Képeik egyedülállóak nemcsak a mo-i, hanem az eu. posztbizánci műv-ben is, mert a centrális tp-belsőre kidolgozott bizánci képrendszert posztbizánci elemekkel bővítve hozzáigazították a hosszanti elrendezésű gótikus tp-belsőhöz. E mesterek munkái különösen becsesek, mert 1996-os ismereteink szerint Mo-on kívül másutt nem tevékenykedtek v. nem maradt fönn alkotásuk. E festőcsoport az 1765, 1771: Ráckevén, 1772-73: Székesfehérvárt festett falképek után számos ikont alkotott a gyöngyösi, hódmezővásárhelyi, karcagi, miskolci, pesti gör. és más szerb tp-ok részére.

- A mo-i gör-ök tp-aikat főként II. József 1781: kiadott →türelmi rendelete után emelték v. építették, neves helybéli építőmesterekkel, gyakran a szerbekkel közösen. Így 1792: az egri tp-ot Povolni János, 1798: a karcagi tp-ot Rabl Károly (Jung József, 1801: a bpi gör. tp. építőjének tervei alapján), 1829: a kecskeméti tp-ot, apja tervei alapján, Fischer Ágoston építette. - Mivel a türelmi rendelet szerint a tp-ok csak a helyi stílus szabályai szerint épülhettek, ezért a korabeli falusi kat. tp-októl külsőleg nem különböző egytornyos (kivétel a pesti kéttornyú gör. tp.), barokk (pesti, győri), késő barokk (dunaföldvári, karcagi, váci), copf (békési, egri, gyöngyösi, hódmezővásárhelyi, miskolci, szentesi, tokaji), klasszicista (kecskeméti) teremtp-ok épültek. A →keletelés, a szimbolikus tértagolás és a berendezés kifejezi a tp. ort. jellegét. A tp-belsőt uralja a dúsan aranyozott, barokk faragványokkal díszített orosz-ukrán típusú →ikonosztáz, mint a tp. egyedüli képi díszítése. Az ikonosztáz-építő és -faragó mesterek közül kiemelkedik a naxoszi születésű Jankovicz Miklós, a legjelentősebb ort. faszobrász Mo-on. Egri műhelyében faragta a balassagyarmati, egri, miskolci és pesti ikonosztázt, s vsz. a karcagit és a lebontott tokajit is. A képállványok szerkezetét és faragványait klasszicizáló késő barokk stílusban alakította ki. Tanítványa volt Pádits Péter, a kecskeméti és az abodi g.k. tp. ikonosztázának faragója. - A tp. ikonjainak festésére idegen mestereket hívtak. Kiemelkedő köztük a szerb Stefan Tenecki, aki műhelyével a kijevi festőisk. barokk elemeket alkalmazó stílusában festette a békési és a szentesi ikonfal tábláit, de dolgozott a karcagi és a pesti gör-ök számára is. Tanítványa, Mihail Bokorović a hódmezővásárhelyi gör-ök számára festett vászonképeket. Az osztr. származású Anton Kuchelmeister 1791-1801: festette az egri, miskolci és pesti tp. ikonfalait, Ny-i hangvételben. Kevéssé képzett gör. ikonfestők is dolgoztak Mo-on. Ilyen vándorfestő festette pl. a hódmezővásárhelyi ünnep-ikonokat 1750 k. naív hangvételben, v. 1796: a jászberényi múz. szentföldi ikonját népies modorban Hadzsi Demeter kisújszállási gör. kereskedő számára. A 18. sz. jelentős rézmetszője, a cincár származású Hrisztofor Žefarović nyomatokat, ún. „papír ikonokat” készített a győri, kecskeméti és miskolci gör. tp-ok számára. - Lit. ötvöstárgyakat (kehely, talpas kereszt, tömjénező, evang-os kv. borítása) szintén importáltak. A szentesi tp. evang-os kv-ének borítása pl. 1793: Velencében, a Miskolci Magyar Ort. Múz. kelyhe 1721: Moszchopoliszban készült. A pesti tp. számára 1797: Pasperger Ferenc pesti ötvös készített ezüst szentségtartót. - A 19. sz: már elmagyarosodott gör. diaszpóra egyházműv. tárgyai a szerb, román, bolgár nemz. kisebbségek és a m. gör. kat-ok emlékeivel együtt alkotják a mo-i keleti ker. egyhműv-et. A ~ Görögo-ból nézve a gör. műv. legészakibb kisugárzása. N.Má.

Somogyi Á.: Kunstdenkmäler der Griechischen Diasporen in Ungarn. Thesszaloniki, 1970. - Balkan Studies 30:1. Thesszaloniki, 1989. (Nagy Márta: Jankovic Miklós [ca. 1750-1817] and his woodcarver's workshop in Eger) - Zbornik matice 25. Novi Sad, 1989. (Uő: Stefan Tenecki and the products of his workshop in Hungary) - Davidov, D.: Szpomenici budinszke eparchije. Belgrád, 1990. - Zounuk 6. Szolnok, 1991. (Nagy Márta: Gör. feliratos ikonosztazionok és ikonosztazion-töredékek Mo-on) - Limes 4. Tatabánya, 1992. (Nagy Márta: Georgiosz zográf ikonjai a komáromi szerb tp-ban) - Nagy Márta: Ort. falképek Mo-on. Bp., 1994. - Uő: Ort. ikonosztazionok Mo-on. Debrecen, 1994. - Uő: Gör. egyházműv. emlékek Mo-on. Bp., 1996.